Honlap neveSzlogen kell ide.
A pszichológia tárgya, szerepe, feladatai, területei A pszichológia tárgya - fonetikusan: a lélek tudománya - lelki jelenségek ! / mindennapi életünk történései Érzékelünk, észlelünk, elképzelünk, gondolkodunk ... - lelki jelenségek érzelmeink vannak, akarunk, képzelünk Funkciói: - szabályozzák a cselekvést : érzelem akarat Az alkalmazkodást szolgálják ! A lelki jelenségek jellemzői : - az élő organizmus megnyilvánulásai - idegrendszeri történések - egyszerre objektív és szubjektív / megélés / A pszichológia ágai : - Általános lélektan /leírja a lelki jelenségek jellemzőit, kutatja törvényszerűségüket, vizsgálja bekövetkezésük feltételeit / - Fejlődés lélektan / lelki jelenségek kialakulását és fejlődését vizsgálja / - Szociálpszichológia / a társas kapcsolatok alakulását és az egyén helyét a csoportban vizsgálja / - Alkalmazott lélektanok / spec. szakterületekhez kapcsolódnak / ilyenek : - szervezetpszichológia - reklámpszichológia - művészetpszichológia - katonapszichológia - pedagógiapszichológia Ebbinghaus szerint i.e. 460 Hippokratesz görög orvos filozofikus értelemben elemzés tárgyává teszi az embert 4 váladéka : vér; nyálka; epe; fekete epe 4 temperamentum típust különböztet meg : - szangvinikus - kolerikus - melankolikus - flegmatikus - a lélek nem független a testtől - a lélek működési központja a szív - materialista megközelítés PLATON - idealista lélekfelfogású - a lélek az anyagtól független, örök és hallhatatlan - az embert észlénynek tekinti, aki értelmével, gondolkodásával képes igazságot feltárni - a lelki jelenségeink megismerhetetlenek ARISZTOTELÉSZ - újra materialista alapokra helyezi a lélek fogalmát - kimondja, hogy a lelki jelenségek az élő anyag megnyilvánulásai SZENT ÁGOSTON - a lélek isteni eredetű - a lélek örök és hallhatatlan, bár testünk elpusztul ! DESCARTES - a pszichofizikai paralellizmus elvét vallja / a test és a lélek párhuzamosságai (a kettő együtt ) / 1879. WUND - pszichológiai laboratóriumot épít - a psz. Jelenségeket empirikus tudománnyá válik / tapasztalati / 1903. Mo-on Nagy László / pszicho laboratórium / Ranscburg Pál Pszichológiai irányzatok – behaviorizmus, alaklélektan, kognitív pszichológia, pszichoanalízis [Biológiai nézőpont: Behaviorista nézőpont Az egyént viselkedésének A szigorú behaviorista megközelítés nem foglalkozik az egyén mentális folyamatival. Kognitív nézőpont A mentális folyamatokkal A kognitív nézőpont részben az S-R nézet korlátozottságára adott reakcióként fejlődött ki. ® Az emberek következtetnek, terveznek és döntéseket hoznak az elraktározott információk alapján, és nyelvet használnak az egymás közötti kommunikációban. A tudás vezérli viselkedésünket. Pszichoanalitikus nézőpont Freud Freud szerint: minden cselekedetünknek oka van, de ez az ok gyakran vmilyen tudattalan motívum, nem pedig az a racionális indok, amelyet megadunk. Úgy hitte, ugyanazon alapösztönök (agresszió, szexualitás) vezérelnek minket, mint az állatokat. Az emberek azért agresszívak, mert egy velük született vágyat fejeznek ki. Alaklélektan (vagy Gestalt-pszichológia) A retinánkra vetülő kép különböző világosságú és színű pontok mozaikja. Az észlelőrendszer ezt a mozaikot vmiképp a háttértől és egymástól elkülönülő tárgyak csoportjává szervezi. Ezen szerveződéssel foglalkozott az alaklélektan, mely a tárgyak és formák egészleges észlelését hangsúlyozták és a perceptuális organizáció számos elvét leírta. (pl. közelség elve: az egymáshoz közel lévő elemek egy csoportba tartoznak.) Kognitív funkciók (érzékelés-, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) törvényszerűségei Érzékelés Egyszerű ingerek. Biológiai szinten: az érzékszervekkel és az idegrendszer perifériás szintjeivel kapcsolatban beszélünk. Érzékleti modalitások: - Érzékenység: az emberi látás annyira érzékeny, amennyire fizikailag csak lehetséges. (mérése: -az abszolút küszöb – legkisebb ingererősség – -különbségi küszöb – két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség) meghatározásával. - Színlátás: látórendszerünk a különböző hullámhosszokat színné változtatja át. A színlátás szubjektív élmény. Három, egymástól elég távol eső hullámhosszúságú fény kombinálásával ált. bármilyen színt elállíthatunk (vörös, zöld, kék). - Hangmagasság érzékelése: ahogy nő a frekvencia, úgy nő a hangmagasság. A fiatal felnőttek 20 és 2000 Hz közötti frekvenciákat hallják. - Szaglás: receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel. Az agyféltek 1/20-át teszi ki. Egy egészséges személy mintegy 10e-40e szagot képes megkülönböztetni. - Ízlelés: ingeréül a nyálban – sós vízhez hasonló folyadék – oldódó anyagok szolgálnak. A nyelv hegyén a sós, a lágy szájpadláson a keserű ízekre, a nyelv oldalán a savanyúra, elöl pedig az édesre vagyunk érzékenyek. A nyelv közepén van egy érzéketlen terület. - Bőrérzékletek: nyomásra, hőmérsékletre, fájdalomra reagál. - nyomás: nyomásra legérzékenyebb, orr, ajkak, orcák; legérzéketlenebb: nagy lábujj. - hőmérséklet: a hőérzék ingere a bőr hőmérséklete. - fájdalom: ingere bármely olyan intenzitású inger, mely szöveti károsodást okozhat, ez lehet nyomás, hőmérséklet, elektromos áram v. ingerlő vegyi anyag. Fájdalom lehet: - fázisos (rövid ideig tart, gyorsan nő és – csökken) - tónusos (állandó mértékű, hosszan tartó). - Testérzékletek: mozgásainkról és térbeli helyzetünkről tájékoztatnak. Észlelés Érzékletek integrálása. Funkciói: - lokalizáció: környezetünkben való tájékozódás eszköze. Tárgyak elkülönítése; figura és háttér elrendeződése; csoportosítás. - távolságészlelés: - időészlelés (- jelen, - múlt, - jövő ) időélmény ( - objektív, - szubjektív ) - mozgás észlelés - viszonylagosság - vagy a tárgy mozdul el; - vagy én mozdulok el Figyelem - Szelektív vagy kiemelő folyamat, a megismerésre irányuló információ-keresési szükséglet vagy érdeklődés szabályozza - Legfontosabb funkciója: az észlelés kiemelése, élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása. - A csatorna a jelzések bizonyos fajtájának közvetítője az agy felé, és feltételezi, hogy a szelekciót szűrő folyamatok biztosítják. Fajtái: - szándékos figyelem : kiváltó ok --- akarat, szándék, elhatározás TUL.: - terjedelme /hány dologra tudunk figyelni egyszerre / 7 + - 2 - megosztása /egyszerre hány történést tudunk nyomon követni / - átvitele / egyik objektumról a másikra / - hullámzása /óraketyegés/ Spontán figyelem - minden váratlan, újszerű ingerre felfigyelünk, odafordulunk, stb... ez a tájékozódási reakció. Kitartó figyelem Éberség Az éberség a szabálytalan időközökben előforduló, kismértékű változások felfedezésére és az azokra adott válaszra való készenléti állapot. Éberség csökkenésének okai: - a tájékozódási reakció csökkenése - az elvárás - ingerléshez való hozzászokás Emlékezés Korábbi emlékképeink, tapasztalataink elidéződése a kiváltó inger szükségszerű jelenléte nélkül. Fiziológiai alapja : az engramm képződés ! orsóféreg ! /Rohne : Barátaim a kannibálok / Alapfolyamatai - önkéntelen --- gondolati, logikus (megértésen alapszik) - Megőrzés - rövid idejű; - hosszútávú - Reprodukció - felidézés; - felismerés Képzelet Ha korábbi emlékképeinket, tapasztalatainkat új struktúrába szervezzük képzeleti működésről beszélünk. Fajtái : - szándékos képzeleti működés - alkotó (tapasztalatokat új struktúrába szervezi) - reproduktív (mások tapasztalatait magunknak építjük újra) Gondolkodás A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszere és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémás helyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek segítségével. - Kitágítja a megismerés határait - Megismerhetővé teszi mindazt, ami az érzékletben nincs, vagy nem lehet adva /gyertya - búra / - Lehetővé teszi az összefüggések felismerését - Jellemezhetővé teszi a viszonyokat / a zetor lassú jármű, a csiga lassú állat = a zetor gyorsabb mint a csiga / Fajtái : - asszociatív gondolkodás : úgy fogalmazok meg következtetést, hogy nem akarom - megértő gondolkodás : eredménye a fogalom ( a dolgok lényege ) ami lehet konkrét vagy absztrakt (boldogság) A fogalmakat a második jelzőrendszer / a szó, kotta, térkép, jel, piktogram / segítségével tudjuk közvetíteni. - problémamegoldó gondolkodás – makro; - mikro struktúrája Intelligencia, kreativitás Jelentős alakjai: Freud, Pavlov, Thorndike, Watson. Alfred Binet Egy feladatsor – első intelligenciateszt – összeállításával meg tudta határozni az egyes életkorú gyermekek átlagos intelligenciaszintjét. Ehhez képest tudta megmondani a későbbiekben a vizsgált gyermek mentális (értelmi) korát. Intelligenciaquotines = IQ. (MK: mentális kor; ÉK: életkor). IQ=MK/ÉK x 100 Az IQ az intellektuális fejlődés iramát fejezi ki. Felnőtteknél mért intelligencia kicsit más, mert 15. életév után nem nő komolyan. Megbízhatóság és érvényesség Megbízhatóság Érvényesség (validitás) vizsgálnak, vagyis egy adott teljesítményhez kapcsolódik, más emberi intelligenciát nem érintenek. Célszerű kérdés: „mi furcsa, v. oda nem illő.” [A tesztelemek akkor „valódiak”, ha elkülönítik egymástól az „okosakat” és a „butákat”. A teszt akkor megbízható, ha ugyanazt az eredményt adja ismételt felvételkor, melyet lehetőleg a teszt különböző formáival kell végezni, annak érdekében hogy a személy ne emlékezhessen saját korábbi válaszaira, s ne legyen módja egyszerűen megismételni azokat.] Tesztanyagok kiválasztása Fontos, hogy törekedjünk objektív kérdések feltevésére. Minden társ-ban vannak olyan emberek, akik ügyesek, gyorsan tanulnak, találékonyak a mindennapi problémákban; vannak akik ennek ellentétei. E két nagy csoport, mint csoport értelmi képességeiben eltérő, ezért alkalmas arra, hogy a megfelelő teszt-elemeket általuk kiválasszuk. A teszteket valójában az a tény hitelesíti, hogy megbízható jóslásokra adnak módot. Öröklődés – környezet A felnőtt intelligenciáinak mind az öröklődés, mind a környezet meghatározója. Az élet első 4-5 évében a szociális és kulturális környezet még kellően serkenti az intelligencia normális fejlődését, ettől kezdve azonban egyre kevésbé alkalmas erre. (Kutatások egypetéjű iker árvák fejlődését vizsgálva.) Az „A” intelligencia terminus az értelmi képességek kifejlődésének veleszületett lehetőségére utal, míg a „B” intelligencia ennek a fejlődésnek egy későbbi időpontban meglevő szintjére. „A” nem mérhető, ezért az IQ csak „B” mércéje, noha el nem különíthetők teljesen. Az IQ 15-30 éves kor között alig változik, majd az életkorral lassan csökken. Faji kérdés Semmilyen tudományos alap nincs arra, hogy bármilyen alapvető kapcsolatot tételezzünk fel arra, hogy „A” intelligencia és a bőr színe között. Elképzelhető, hogy a rabszolgaság évszázadai időlegesen olyan genetikai kiválasztódáshoz vezettek, mely az alacsony átlagos IQ-t részesíti előnyben a négereknél, ugyanúgy, ahogy az európai zsidóságnál egy más típusú elnyomás, s mindig a saját eszére támaszkodva kellett megélnie, olyan kiválasztódáshoz vezetett, mely a magasabb „A” IQ-t részesítette előnyben. Megalapozott elv, hogy a veleszületett képességek összehasonlítása nem alapulhat különböző kultúrákban felnőtt személyek teljesítményeinek összehasonlításán. Két társ-i környezetben ugyanannak az eredménynek eltérő értéke van Fejlődés menete: Piaget A fejlődés korai szakaszában a gyermek egyszerű asszociációk szintjén érti meg a világot. 0. szakasz: a gyermek nem tudja, hogy mi az álom, v. nem érti az erre vonatkozó kérdéseket. 1. szakasz: az álom „valóságos”, s az álmodótól függetlenül létezik, a hálószobában van, és más is láthatja, ha mégsem® felkapcsolják a villanyt ® álom eltűnik. 2. közbülső szakasz: álom a gyermek szemében v. fejében van, s ha vki bele tudna nézni a fejébe, láthatná az álmot, ami olyan mint egy kis színjáték. 3. szakasz: igazi megértés. Tudja a gyermek, hogy az álom anyaga saját emlékeiből, gondolataiból, képzeletéből származik. III. KREATIVITÁS ~ creare ~ fogalma: szűkebb értelemben: alkotó gondolkodás tágabb értelemben: az egész személyiség részvételével végzett alkotótevékenységre való képesség.( Az ilyen ember a játékos könnyedséget és a kemény kitartó munkát képes magában összeegyeztetni. ) ~ Mérei: „ A kreatív emberek nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak, és kitalálnak.” ~ az alkotó ember neveléséhez megfelelő motiváló környezetet is biztosítani kell ~ az alkotóképesség csakis közösségben végzett, megfelelő tevékenységben fejlődhet ki ~ a kreatív emberre jellemző: - azonnal kimondja, amit szeretne - nyitottság - merészség - kockázatvállalás - öntörvényűek - rugalmas gondolkodás - kalandvágyók - kíváncsiak - magabiztosak, nagy önbizalom - energikusak - humorosak ~ nem nonkonformisták- nem alkalmazkodnak ~ nem a kisiskoláskor, hanem az óvodáskor a legkreatívabb, mert őket még nem kötik szabályok ~ a kreativitás ismérvei: gondolkodás könnyedsége: fluencia gondolkodás hajlékonysága: flexibilitásgondolkodás eredetisége: elaboráció
- szokatlan használat - körök tesztje - távoli asszociáció - befejezetlen mondat, történet ~ kreatív gondolkodás gátló tényezői: - túlzott merevség - elsietett megítélés A tanulás pszichológiája. Elméletek-törvényszerűségek. A szociális tanulás. A szerepelmélet A tanulás: elsajátítás valamennyi formája. Ismeretszerzés, képességfejlesztés, v. vmilyen spec. tevékenységre utal, melyet meghatározott céllal, jól körülhatárolt és rendszerint szóbeli anyaggal kapcsolatban, szándékosan végeznek. Pszichológiai értelemben: olyan teljesítmény-, viselkedés-, v. tudásbeli változás, amely gyakorlás, vagyis a tanulási anyag egyszeri v. többszöri ismétlése révén jön létre. Adott tanulási teljesítményben mindig korábbi tanulási folyamatok, ill. a gyakorlás megelőző szakaszain végbement tevékenységek utóhatása mutatkozik meg. A tanulást egy bizonyos ponton függetleníteni kell a társadalmi értékétől. A tanulás csoportosítása A/1.) motoros: mozdulatok, cselekvések, -sorok elsajátítása. Pl. járástanulás, beszédartikuláció, írástechnika, táncmozgás, sport. 2.) szenzoros v. perceptuális: külvilágból érkező első jelzőrendszerbeli (látási, hallási,ízlelési szaglási és bőrre ható) ingerek befogadása, bizonyos fajta egyesítése, feldolgozása és elraktározása. Színek, formák, dallamok felismerése. 1.) és 2.) összefügg egymással: mozgáselsajátítás nyilván csak érzékleti tapasztalatokkal lehetséges. 3.) verbális: szóbeli anyag elsajátítása. Ez az emberre jellemző tanulási forma a legmagasabb szinten egyesíti 1.) és 2.) elemeit. B/1.) nem szándékos: különösebb erőfeszítés nélkül sajátítunk el tanulási anyagokat, figyelve a tanulás tárgyára és céljára, v. teljesen spontán módon. 2.) szándékos: koncentrált figyelemmel, többnyire intellektuális ellenőrzés mellett összpontosítunk az ismeret elsajátítására. Napi és periodikusan jelentkező szokáscselekvéseink is sokszor szándékos motoros tanulás eredményei. Pl. felkelés, étkezés. Szociális tanuláselmélet Walter Mischel - személyi változók felállítása 1. kompetencia: Mire vagyunk képesek ? 2. kódolási stratégia: Milyennek látjuk a helyzetet? 3. elvárások: Mi fog történni? 4. szubjektív értékek: Megéri- e? 5. önszabályozó rendszerek, tervek: Hogyan érhetjük el céljainkat? A személyiség fogalma, személyiségelméletek. Tipológiák A személyiség hatékonyak. „Olyan szokások v. tevékenységek, melyek sikeresen befolyásolnak más embereket.” Bizonyos értelemben minden ember: - olyan mint bármely más ember (általános normák) - olyan, mint néhány másik ember (csoportnormák) - olyan, mint senki más (egyedi normák). Általános normák: az ember személyisége bizonyos fokig kifejezhető az átlaghoz való viszonya alapján. (pl. magas, gyors, vidám). Csoportnormák: az embert azzal a csoporttal vetjük össze, melynek tagjaival pl. az adott tesztet elvégeztettük. Pl. vki „tipikus” – üzletember, délvidéki. Az egyén nem különbözik lényegesen a csoporttól, melyhez hasonlítottuk. Deviáns: előbbiek ellentéte. Egyedi normák: egyén sajátos vonásai, személyes érdekstruktúrája kerül előtérbe. „jellemző rá.” vagy „ez nem rá vall.” Tipológia: szűkebb és finomabb osztályozásra törekszik az emberi természetet illetően. Klasszikus személyiségelméletek Perszonalizmus Mélylélektani személyiségelméletek Sorspszichológia: mindig választunk (még akkor is, mikor azt hisszük, hogy nincsen alternatíva), de ez a választás genetikusan kódolt, programozott, vmelyik tudattalan énünk dönti el, mit válasszunk. Az öröklött sorsot befolyásolhatja az „én”: ez a személyes választás hatása, mely a valóságban keveredik az abszolút meghatározottsággal. Mezőelmélet Modern személyiségelméletek - faktoranalitikus: összetevői: aktivitás, önuralom, önérvényesítési képesség, társasághoz vonzódás, érzelmi stabilitás, tárgyilagosság, barátságosság, férfiasság – nőiesség. - orosz-szovjet szellemi műhelyek - egzisztencialista pszichológia Tipológia Vérmérséklet alapján: - szangvinikus: megjelenéséből életkedv árad, jókedélyű, közlékeny. - kolerikus: nyílt, határozott. - melankolikus: gondterhelt, törékeny. - flegmatikus: egykedvű, higgadt, kiegyensúlyozott. Jung szerint (élmények irányultsága alapján): - introvertált - extrovertált Pavlov szerint (ingerületi és gátlási folyamatok egymáshoz való viszonya alapján): - gyenge kiegyensúlyozott - kiegyensúlyozatlan - erős kiegyensúlyozott - kiegyensúlyozatlan Sheldon szerint (méréseken, számításokon alapszik): - viszcerontóniás: kényelemszerető, fontos az evés és társaság. Érdeklődő, türelmes. - szomatotóniás: aktív, energikus, magabiztos, támadó: a tettek embere. - cerebrotóniás: gátlásos, fáradékony, érzékeny a zajokra, visszahúzódó. Az érett, integrált személyiség Az érett személyiség: Valósághűen látja környezetét, a többi embert, kevés elhárító mechanizmusa van, mert nincs szüksége erős énvédelmi rendszerre. Jellemző rá a spontaneitás, etikai szilárdság, képes a végtelen horizontok belátására, katarzis átélésére. Egy nagy egész részének érzi magát. a személyiségkülönbségek az eltérő tanulási tapasztalatokból származnak a viselkedés a személyiségbeli és környezeti változók kölcsönhatásának eredménye
~ a kreativitás vizsgálata:
= teremteni szóból szárm.- alkotóképességet jelent, ez igaz az azonos kultúrán belüli különböző tár-i rétegekre is.: felnőttek intelligenciavizsgálatakor ált. iskolai v. szakmai képességeket : ugyanazon személyek egy tesztben két különböző alkalommal adott (reliabilitás) teljesítmények korrelációja – pl. 0,90 felett van a jól bevált teszteknél.: gyermekeknek szóló kérdés- és problémamegoldó sorozatot hozott létre.; helyes megoldások számát összehasonlítva más gyerekek teljesítményével mérni tudta intelligenciájukat.- önkéntelen képzeleti működés - álom - ábránd (aktív, v. passzív) : - Bevésés - szándékos --- mechanikus ( ismétlésen alapszik): a nehéz, bizonytalan egyhangú és unalmas helyzetek őrködő, kitartó jellegű figyelése - tartóssága /mennyi ideig tudunk figyelni / - önkéntelen: kiváltó ok --- erős, szokatlan inger, különleges / a reklám használja / elmélete: viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból (olyan gondolatok, félelmek és vágyak, melyekről a személy nem tud, de azok mégis befolyásolják viselkedését) ered. Úgy gondolta, hogy sok, a szülők és a társ. által tiltott v. büntetett késztetésünk velünk született ösztönökből származik, melyeknek átható befolyásuk van, és ezeket kezelnünk kell. , tehát, az észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással, döntéshozással és problémamegoldással foglalkozik. Előfeltételezései: a) csak a mentális folyamatok tanulmányozásával érthetjük meg teljesen, mit csinálnak az élőlények; b) a mentális folyamatokat objektíven vizsgálhatjuk az egyes viselkedéseken keresztül (behvaioristák) de a mögöttes mentális folyamatok fogalmaiban kell értelmeznünk azokat. , nem pedig belső működéseinek figyelemmel kísérésével tanulmányozza. Az inger válasz pszichológia (stimulus-reakció, S-R pszichológia) azokat az ingereket tanulmányozza, amelyek viselkedéses válaszokat váltanak ki; azokat a jutalmakat és büntetéseket, melyek fenntartják ezeket a válaszokat, és azokat a viselkedésváltozásokat, melyeket a jutalmak és büntetések mintázatának alakítása révén kapunk. (pl. agresszióra vonatkozóan a gyerekek valószínűbben agresszióban fejezik ki válaszaikat, ha az ilyen válasz jutalmat kap, mint ha a választ büntetik.)(viselkedés lélektan) a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az idegrendszerben zajló elektronos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni. A viselkedést és a mentális eseményeket meglapozó neurobiológiai folyamatokat igyekszik azonosítani.] (LIPCSE) francia 1354 - 1430 i.e. 384 - 322 i.e. 427 - 347 : „ a psz.-nak hosszú előtörténete és rövid története van „ - tükrözik a valóságot: érzékelés, észlelés, ... - megismerési folyamatok|
INGERKERESŐ SZEMÉLYISÉG: extravertált, állandóan új ingert keres, inger-gazdag környezetben érzi jól magát |
INGERKERÜLŐ SZEMÉLYISÉG: introvertált, kerüli az új ingerhatásokat, mé-lyebb információ-feldolgozás jellemzi |
|
REPRESSZOR: kerüli a konfliktusokat, elfojtja a saját feszült-ségi reakciót is |
SZENZITIZÁTOR: provokálja a konfliktushelyzeteket, kiadja magából a feszültséget, feszültségkeltő hely-zeteket hoz létre |
|
MEZŐFÜGGŐ: másokra hagyatkozik, függő személyiség, nem képes saját véleményt alkotni |
MEZŐFÜGGETLEN: képes elvonatkoztatni a többség véleményétől |
Szociális észlelés
Mások észlelésének folyamata. A fizikai észlelés ellentéte, hiszen ott felszíni megfigyelés alapján eldöntjük mit látunk, szociális észlelés esetén rejtett minőségre, nem közvetlenül megfigyelhető tulajdonságra következtetünk, ezért az észlelés hiányos. Bonyolultabb információ-feldolgozás:
- Ingereknek jelentést adunk: ÉRZÉKELÉS ® ÉSZLELÉS ® ÉRTELMEZÉS
- Monitorozás: figyelemmel kísérünk valakit folyamatosan, hogyan viselkedik különböző helyzetekben
- Benyomások kialakítása:
1. ATTRIBÚCIÓ: a hiányos észlelés miatt a nem megfigyelhető tulajdonságokra csak következtetünk. Hibája hogy félrevezethet, rosszul is következtethetünk
2. ELFOGULTSÁG: negatív vagy pozitív előítélet
3. BURKOLT SZEMÉLYISÉGELMÉLET: egy személy észlelésekor felépítünk rá egy burkolt személyiségmodellt. Megismerjük egy tulajdonságát, és tudattalanul hozzáképzelünk további tulajdonságokat ® tudattalan észlelési folyamat. (pl. késik ® megbízhatatlan)
4. KATEGORIZÁCIÓ: bennünk lévő sémák és sztereotípiák alapján kategorizáljuk az embereket.
- Séma:
- Sztereotípia:
tapasztalatokon alapuló általánosítás (ellentétben az előítélettel). Előnye hogy kognitív következtetésekkel egyszerűsíti, gyorsítja a szociális észlelést. Hátránya a félreismerés lehetősége. személyek, tárgyak osztályainak korábbi észleléseink alapján létrejövő mentális reprezentációja5. PROTOTIPUS-ÉSZLELÉS: egy személyiségtípus tulajdonságainak ideális kombinációja (pl. háziasszony prototípusa: jól főz, törődik a gyerekekkel...)
Észlelések integrációja
GESTALT MODELL: ha az egészből csak egy rész van meg, kiegészítjük. Egy személynek vannak centrális és perifériális tulajdonságai, és a centrális elemek magukhoz vonzzák a perifériális elemeket. (pl. centrális: melegszívű, ® perifériális: udvarias)
ARITMETIKAI MODELL:
- Összegzési modell: az előnyös és hátrányos tulajdonságok összeadódnak.
- Átlagolási modell: összeadás után átlagol: figyelembe veszi, az összeg tényezőből jött létre.
- Súlyozott átlagmodell: minden tulajdonságot súlyoznak, bizonyosokat jobban.
Holdudvarhatás:
- VONZERŐ (csinos, szép ® szavahihető)
- MOSOLY (mosolyog ® pozitív attitűd felénk)
- STÁTUSZ (magas státusz ® elnézőbbek vagyunk vele)
- NÉVHATÁS (negatívan csengő név ® negatív attitűd felé)
Attribúciós elméletek
~ tulajdonítás, oksági következtetés
-attribúció elmélet: emberekkel kapcsolatos következtetések. Kísérletet teszünk más emberek viselkedésének értelmezésére, magyarázatára
- fő feladata: annak eldöntése, hogy a személy cselekvése diszpozicionális v. szituációs okoknak tulajdonítható.
pl.: pedagógus- gyerek rendetlenkedése az órán;
× minden órán rendetlenkedik: a gyerekben keresem az okot
× egy pedagógus óráján rendetlen: a gyerek és a tárgy viszonyában vagy a pedagógusban keresem a hibát
- időbeni konzisztencia:
× rendszeres viselkedés: belső okokat keresünk
× egyszer történik: személyen kívüli okok
- csoporton belüli egyetértés:
× egyetértés: külső ok keresése
× nincs egyetértés: belső ok keresése
- saját hibáinkért a külső okokat, helyzeteket hibáztatjuk
- sikereinkért belső okokat helyezzük előtérbe
- ha mások hibáznak a belső okokat helyezzük előtérbe
- mások sikereiért a külső okokat helyezzük előtérbe
- attribúciós hiba:
× túlhangsúlyozunk egy belső okot
× egyetlen esetből általánosítunk
× önigazolás keresése a külvilágból; pl.: más is ezt tette volna
× " a világ igazságos " - ebből indulunk ki
× " baj csak másokkal történhet" - torzíthatják az ítéleteimet.
A csoport. Struktúrája, dinamikája. Csoportnorma, konformitás.
A csoport és a vezető
A társadalmi célok, normák, szabályok magatartási mechanizmusai a csoporton keresztül jutnak el az egyénig. Az ember mindig milyen társadalmi csoport tagja, s e szempontok meghatározzák viselkedését. A csoport és egyén nem állíthatók szembe egymással, egyik sem képzelhető el a másik nélkül.
Csoport fogalma:
~ tágabb értelemben: egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek együttese; egyéni interakciók összessége.
~ szűkebb értelemben: a ~-t speciális jellemzői alapján lehet
meghatározni
Viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban
Viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben
Szervezettség, amely csoporton belül az emberek alá- és fölérendeltségi viszonyát, a vezetés és a feladatok megosztását jelenti
A csoporttagok elképzelése a csoportról
Hagyományok és szokások kialakulása
Csoport típusai:
1. elsődleges ( primer )
- kis létszámú
- intim kapcsolat a tagok között
- személyes érzelmeknek nagy szerepe van
- személyiségformálás színterei pl.: család
2. másodlagos ( szekunder )
- nagy létszámú
- tagok között szervezeti kapcsolat van
- a személyek között nincsen közvetlen kontaktus
pl.: iskola, üzem
3. intézményes ( formális )
- formailag meghatározott szerkezettel rendelkezik
- meghatározza a tagok helyzetét, feladatait
4. spontán ( informális )
- nem hivatalosan létrehozott, nem szabályos szerkezetű csoport
- a tagok között közvetlen, személyes kapcsolat van
5. vonatkozási ( referencia)
- normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára
- énkép formálódásának az eszköze
- az ember több csoport tagja- több elvárásnak kell megfelelnie - szerepkonfliktus is kialakulhat- vonatkozási csoport az, amely a szerep egyikét fontosabbá teszi
CSOPORTDINAMIKAI FOLYAMATOK JELLEMZÉSE
- a csoporton belüli történéseket, változásokat nevezzük a csoport dinamikájának
- a szerepek differenciáltságában mutatkozik meg
- állandó mozgás rokonszenvi- ellenszenvi kapcsolatokban
- változik az érték- és normarendszer alakulásával
- a változások lehetnek pozitívak és lehetnek bomlasztóak is
- az elnevezés Lewintől származik- kísérletek: az csoport nagy befolyással van egyénre
- ilyen csoportdinamikai jellemző az alcsoportok létrejötte- kis csoportok kialakulása ( probléma ha ezek széthúznak )
- csoport fejlődése
1. szint: orientációs- felmérik a csoportot, ismerkednek a vezetővel
2. szint: több harc alakul ki- saját helyek, szerepek kivívása; megkérdőjelezik a vezetőt; sok kérdés feltevése- érzelmi harcok kialakulása
3. szint: jó csoport- képes együttdolgozni, kölcsönös elfogadás
CSOPORTNORMA
KONFORMIZMUS
- latin: conformore- alkalmazkodni
- mindennapi életben elvtelen, megalkuvó magatartást jelent
- fajtái: - célszerű konformizmus: az egyén látszatra egyetért a csoporttal, de megtartja saját meggyőződését; A csoportnyomás megszűnésével saját véleménye szerint fog viselkedni
mély konformizmus
: a személy a csoportnyomás hatására megváltoztatja eredeti véleményét. A csoportnyomás megszűnésével is ennek megfelelően fog viselkedni- Betoff szerint:
konvencionalizmus: az egyén megnyilvánulásai megegyeznek a hasonló helyzetű más személyek viselkedésével
bekódolás: az egyén enged a közvetlen környezet nyomásának
A csoport és a vezető
- Autokratikus vezetés:
- Demokratikus vezetés:
- Laissez-faire vezetés:
az a -pozíció (vezető) kiesése, anarchia jellemző a csoportra, a konfliktusok agresszióba csapnak át, a csoportkohézió minimális. A csoporttevékenység minőségi és mennyiségi összetevője is romlik. a vezető sok önállóságot enged a tagoknak, akik előtt sok döntési lehetőség áll. Minden szerep megjelenik, a konstruktív ellenzéki szerep is, így a konfliktusok is megjelennek, de nem mérgesednek el. A csoportlégkör elszabadultabb. Jellemző a vezetőre a tagokra való odafigyelés és a dicséret. A csoporttevékenység minősége nő. az W -pozíció (ellenzéki szerep) kiesése, a csoport szoros egységet képez a vezetővel, a vezető véleménye egyben feltétlenül a csoport véleménye is, eltérő vélemény nem jelenik meg. A csoporttag önértékelése a vezető értékelésétől függ. A vezető személyére jellemző az agresszió, a tagok azonosulnak az agresszióval. A csoporttevékenység mennyiségi összetevője nőhet, de minősége romlik. A csoport elvárja tagjaitól, hogy megfelelően viselkedjenek, ennek érdekében nyomást gyakorolnak egymásra. Ezek a szabályok alkotják a csoport norma- és értékrendszerét. Bizonyos normák kialakítása és tiszteletben tartása csoport létezésének elengedhetetlen feltétele.:olyat észlelünk, amit nem látunk. Egy olyan megfigyelhető tulajdonságból következtetünk más tulajdonságokra, amelyből azok nem következnek biztosan. különböző folyamatok segítenek ebben:
Humanista pszichológia:
AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG
1. Freud
- a szexualitást és a munkát tartotta fontosnak
- „ Ha tud szeretni és dolgozni” érett személyiség
2. Allport
- 6 dolognak létre kell jönnie:
1. az „ én” érzésnek a kiterjesztése ( „ én”, mint a család tagja )
2. meghitt viszonyt alakít ki másokkal; „ képes vagyok elengedni a másikat, nem szabad láncraverni”
3. érzelmi biztonság, önelfogadás(- el kell tűrni dolgokat )
4. valósághű percekció: felismerem és vállalom azokat a feladatokat,amiket az élet rám ró
5. önismeret, humor
6. rendelkezik életfilozófiával
A személyészlelés. Benyomás alakítása. Attribúciós elméletek
A személyiség szerepe az észlelésben
jelentős képviselője Maslow: az egyén legfőbb célja az önmeg-valósitás, kiragadja az ént az ösztön-én és a felettes én közül. A teljes személyiség (a self) elmélete, amelyben az én egy integrációja a személyiség részeinek. Az érett személyiségre jellemző önmagvalósítási tendencia a szükség-leti piramissal ábrázolható.: